Honismeret és lokálpatriotizmus a könyvtárból nézve

2017-08-02 10:01:05

 

 

A Jászberényi Városi Könyvtár nagyszabású konferenciának adott helyet július 26-28. között. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének XIX. konferenciáját tartották itt három napon át. Az ország minden részéből érkeztek könyvtárosok és a szakma jeles tudósai is.


Július 26-án egy sajtótájékoztatón ismertette Kovács Péter, a berényi könyvtár vezetője és Mennyeiné Várszegi Judit, az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete elnöke a tervezett programot, ami igen sokrétűnek és változatosnak ígérkezett. A tájékoztatón kiderült, hogy 2010-ben – akkor is Jászberényben – volt hasonló konferencia. Az elmúlt években nem volt pályázati lehetőség az egyesület számára, így nem tudtak a helyismereti könyvtárosok találkozni. Ám Jászberényben az önkormányzat most is adott támogatást, s így sikerült újra megszervezni a nagyon hasznos, országos tanácskozást.  A konferenciára Miskolctól Győrig sokan érkeztek, mert az ilyen alkalom arra szolgál, hogy módszertani segítséget is adjanak, de a szakmai eszmecsere is nagyon fontos a résztvevő szakemberek számára.




alt


A három nap során 17 előadás hangzott el és kirándulásra is sor került. A mintegy 30 résztvevő Jászszentandrásra látogatott el. A Szarvasgomba Múzeumot és a helyi templomot látogatták meg, ahol Aba-Novák Vilmos híres freskói láthatók.


A megnyitó, szerdai nyitóelőadást dr. Bényei Miklós címzetes egyetemi tanár tartotta, aki a jelenlévők közül sokaknak volt tanára is a Debreceni Egyetemen a korábbi években. Ő a lokalitásról beszélt, melyet többféle látószögből világított meg. A lokalitás, a regionalitás és a globalizáció kapcsolatrendszerén túl a hatásaikról is beszélt. Magyarországon a nemzeti értékek védelmére 2012-ben törvény született, 2017-ben pedig új közgyűjteményi stratégiát dolgoztak ki, ami szintén fontos irányadó a témában. A helyi dokumentumok megőrzése, digitalizálása és az internet világában az ezekhez való hozzáférés fontosságáról is szólt. Új, globális tér nyílt meg az internet világával, ami széles távlatokat nyitott a könyvtárosok és kutatók számára is. Azonban azt is kifejtette, hogy a globalizáció hosszú távon fenntarthatatlan, mert a hétköznapok során az emberek – a kisebb közösségeik – számára a nemzeti és erkölcsi értékek adnak támaszt. A helyi, nemzeti és lokális értékek védelme megkerülhetetlenül fontos és szükséges a mai világban. S ebben van óriási szerepe a helyismereti gyűjteményeknek, a könyvtáraknak és a könyvtárosoknak, akik eligazítást tudnak adni a kutatók, egy-egy témában a feldolgozást végzők számára


alt



A globalizációról és a lokalizáció kapcsolatrendszeréről prof. dr. Szirmai Viktória DSc. kutatóprofesszor tartott nagy ívű előadást. A globalizáció társadalmi hatásairól és azokról a folyamatokról beszélt, melyek mára alaposan átrendezték a világ népességének lehetőségeit. Regionális egyenlőtlenségek alakultak ki, a népesség nagyvárosokban koncentrálódik. E tendencia révén 2025-re a világ népességének 62%-a városlakóvá válik, s megavárosokban éli életét. Ilyen már jelenleg is Chicago, de a kínai Sencsen is 10 millió lakosával, valamint London, Tokió és New York is. 


alt



A globalizációval társadalmi problémák sora jelent már meg, növekszik a szegénység, a társadalmi kirekesztettség, a területi egyenlőtlenségek. Hazánkban is tapasztaljuk már a globalizáció hatásait, mely megmutatkozik a munkanélküliség jelenlétében, a Budapest-vidék közötti különbségek felerősödésében, a vidék „lecsúszásában”. A professzor asszony feltette a kérdést, hogy ebben a helyzetben vajon mit lehetne tenni? A következőket sorolta: a helyi társadalmi erők erősítését, a civil kezdeményezések támogatását, komplex helyi fejlesztési modellek kidolgozását és megvalósítását. Kiemelte, hogy az egyének művelődését, aktivitását is támogatni szükséges helyben. A helyismeret erősítésében mindent el kell követni – aminek része a konferencia is!


A várostörténet és a lokálpatriotizmus összefonódásáról és ennek eredményeiről is szóltak az előadók más-más megközelítésben. A lokálpatriotizmus és a tudománytörténet kapcsolatáról, a közgyűjtemények digitalizálásáról is szó volt. Több előadó saját városa, könyvtára, kutatóhelye eredményeiről és sajátos új megoldásokról, a tapasztalatokról is beszámolt. Az Arcanum Adatbázisról is hallottak tájékoztatót a konferencia résztvevői, ami a helytörténeti kutatások origója.


Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója a jászok örökségéről tartott előadást. A konferenciának otthont adó jászberényi könyvtárat az itt folyó munkát, a szolgáltatásokat  Kovács Péter igazgató mutatta be részletesen a szakmai közönség előtt. Ilyen, még Csillagdával is rendelkező téka nincs másik az országban. A helyismereti gyűjteményben található ritkaságokat, több száz éves dokumentumokat is megismerhettek a konferencia résztvevői. Parti Csaba könyvtáros, a több száz éves ritkaságok mellett a helyi, idén már 250 éves gimnáziumból való iskolai értesítőket 1855-től őrző gyűjteményről is szólt. Ugyancsak kuriózum Jászberényben az ex libris gyűjtemény, a régi várostérképek, de az is, hogy a mai korszerű könyvtár helyén valaha állott zsinagóga tégláiból is van néhány a könyvtári gyűjteményben.


alt



Dr. Farkas Kristóf Vince történész a jászkapitányokról szólt, akik a sajátos, jászsági közigazgatási intézmény vezetői voltak a redemptió után, az 1745-1876 közötti években. Jászok könyvészete is téma volt. Erről a 2008-ban kiadott kötet szerkesztője, Gulyás Erzsébet könyvtáros beszélt. Ilyen kiadvány is ritka a helyismereti könyvtárosok szakmájában, hiszen közel 700 oldalas és 2768 tételt – szak- és szépirodalom, periodikák, könyvek, albumok, évkönyvek – összefoglalója. Több éves munka volt ezt összeállítani és megszerkeszteni. Ehhez Bényei Miklós professzortól is kaptak szakmai segítséget, amikor készült a kiadványt –  hallottuk az előadás során.


A hasznos szakmai konferencia zárásában egy emlékkönyvet adtak át, melyet a győri könyvtár vezetője, Antaliné Hujter Szilvia, a következő konferencia házigazdája vehetett át.


Kiss Erika


Hír megosztása