A szerencse fia – emlékek Mongóliáról

2017-10-26 11:02:01

 


Dr. Farkas Kristóf Vince, a Jász Múzeum történésze igazán különleges élményeit osztotta meg a kíváncsi berényi közönséggel kedden este. Ő ugyanis járt Mongóliában, s ez bizony nem egy sima bakancslistás kirándulás volt. Ugyanis az utazást nyerte!


A Magyar Nemzeti Múzeumban 2007-ben volt egy nagy kiállítás a tatárjárásról, Dzsingisz kánról, e történelemi korszakról. Farkas Kristóf Vince - akkor még diákként – megnézte a tárlatot a fővárosban, és az a szerencse érte, hogy ő volt 50 ezredik látogató. Így nagy ünneplés keretében kapta meg ajándékát, ami egy mongóliai utazást jelentett 9 napra, két személy részére.

alt
A fiatalember azonban igen megfontolt és módszeres, így nem kapkodta el az utazást, és csak 2008 júliusában szállt repülőgépre a testvérével. Az egy év alatt mongolul tanult, és a nomád civilizációt tanulmányozta alaposan.


Az előadásában sok érdekességet elmondott a távoli, hatalmas országról, mely rendkívülinek mondható. Három millió lakosa van, s ebből 1 millió a fővárosban, Ulan Batorban él. Alig van más település a hatalmas országban, inkább csak kisebb falvak, de azok se mérhetők egy átlagos magyar falu alapvető „felszereltségéhez.” A statisztika szerint két fő él négyzetkilométerenként Mongóliában.


Az utazónak különleges helyzetekre kell felkészülni, mert a vízzel óvatosan kell bánni, s jobb, ha pálinka van nálunk minden helyzetben. A lakosság döntő része jurtákban lakik, kocsmák, vendéglátó helyek, kifőzdék, de még szállodák is abban vannak. Az egykori buddhista paloták – ma múzeumként működnek. Sajnos ezek nagy részét a szocializmus évtizedei alatt lerombolták.


Az utazás során láttak kőrengeteget, jártak a sztyeppén, pusztás vidéken és a Góbi sivatag szélén is, ami nem más, mint egy 65 millió éves dűne-tenger. Vidéken az egyszerű emberek számára a megélhetést az állattartás jelenti. Így a tányérra is juh, birka, kecskehús kerül. Vendégszeretők a mongolok, a sivatagban ez az életben maradás feltétele is.


Jártak a mongol birodalom egykori fővárosában Karakórumban is – illetve ami most van belőle ott. Itt még jászok is éltek a történelem során, erre vannak bizonyítékok - mondta el a történész. Ezt a települést a kínaiak lerombolták, így pusztult el.  A tibeti kultúra nyomait azonban itt-ott még fel lehet fedezni, így kolostorok fotói is került a kivetítőre.


Utak szinte nincsenek Mongóliában, mindenki ott közlekedik, ahol tud. Leginkább kétpúpú tevéken, így az aszfaltra nincs is szükség. Az ország természeti viszonyait jelzi, hogy a sztyeppétől a sivatagig találhatók ezek a „kincsek”. A hőmérséklet is sajátos, júliusban tartósan +30 fokot mérnek, s télen a mínusz 20 sem ritka.


A Bakancslista sorozat hallgatósága igen élénk volt. Az egzotikus táj, egy különleges nép sajátos élete, szokásai sok kérdést eredményeztek. Így hosszasan beszélgettünk az előadóval, egy kis irigységgel is a szívünkben, hiszen Mongóliába igen ritkán utazhat el egy egyszerű civil ember.


Kiss Erika


Hír megosztása