KATA számlázás, avagy mire kell ügyelni KATA esetén?

A KATA adózásról, avagy a KATA számlázásról

A KATA adózási rendszer, mint valószínűleg a legtöbben tudjuk a legkedvezőbb adózási opciója a kisvállalkozóknak. A KATA adózási formát válasszuk, és nem automatikusan kapjuk, ahhoz hogy ilyen adózási formában működjön, a kisvállalkozásunk be kell jelentenünk magunkat KATÁS cégnek, amelynek mente igazán egyszerű folyamat, ugyanis mindössze egy nyomtatványt kell benyújtanunk a NAV felé melyben kérvényezzünk kisvállalkozásunk átsorolását a KATA rendszerbe, majd ha ez megtörtént, akkor automatikusan KATA vállalatként működünk és a KATA számláz szabályai érvényesek ránk. Érdemes tudni, hogy a KATA jelenlegi éves bevételi határa jelenleg 2020-ban 12 millió forint, de a kiszivárgott információk szerint a kormány emelni kívánja a felső határt, hogy ezáltal még több kisvállalkozás tudja ezt az igen kedvező adózási formát igénybe venni.

Amennyiben bejelentett KATÁS vállalkozásnak minősülünk érdemes tudnunk arról, hogy a KATA számlázás miben is különbözik a rendes számlázástól és milyen jellegű büntetés várható abban az esetben, ha a számlázást nem a helyes módon végezzük el. Az alábbiakban erről értekeznénk pár szóban.

KATA számlázás, avagy a számlázásról általában

A KATA számlázás valójában nem igazán különbözik egyéb vállalkozók által végzett számlázási formáktól. A menetétől elkezdve a teljes rendszerig rendkívül hasonló folyamatról beszélünk. Alapvetően szerintem a legtöbb ember tisztában van a számlázás rendszerével, független attól, hogy KATA számlázásról beszélünk vagy abszolút hagyományosról. Fontos tudni, hogy a KATA számlázas lényegében csak egyetlen egy dologban tér el másfajta cégek, illetve vállalkozás típusok számlázástól. Ez pedig nem más, mint az az egyetlen mozzanat, hogy a számlán fel kell tüntetni azt az egyetlen szót, hogy „KISADÓZÓ”. Viszont ezt a szót feltétlen szükséges feltüntetni, mivel abban az esetben, ha ez nem történik meg, akkor nem nyilvánvaló, hogy KATA számlázás történt ez pedig komoly problémákat vonhat maga után. Emellett azért is érdemes erre az apró részletre oda figyelni, mert nagyon lényeges aspektusa a számlázás rendszerének, ugyanis ennek hiányában a bírság 500 000 Ft felett is lehet. Ezt pedig nyilván célszerűbb elkerülni, főleg kezdő vállalkozók esetében. Úgyhogy amennyiben KATA adózási rendszerben végezzük az adózásunk és számlát állítanánk ki valamiről, feltétlen ügyeljünk arra, hogy a számlán szerepeljen a „KISADÓZÓ” jelző. Amennyiben ezt a szót minden számlán feltüntettük, nem adódhat nagy problémánk. 

A KATA számlázás kötelezettségei

Gondolom minden kisadózónak illetve Katás vállalkozásoknak nem újszerű információ az, ha arról beszélek, hogy minden esetben bevételi nyilvántartást szükséges vezetnie, amelyet folyamatosan ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan jellegű adatot, amely adókötelezettség teljesítéséhez szükséges. Úgy gondolom a vállalkozások esetében ez a legalapvetőbb feladat. A bevételi nyilvántartásnak következő adatokat kell tartalmaznia: sorszám, bizonylat sorszáma, bevétel összege, bevétel megszerzésének időpontja. Továbbá a kis adózó vállalkozás köteles a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a KATA számlázás értelmében, minden esetben nyugta vagy számla kiállítására és a kiállításra kerülő számlán köteles feltüntetni azt, hogy a számla kiállítója kis adózó polgár vagyis, hogy a fentiekben is említettem azt a szót kell feltüntetnie a számlán, hogy „KISADÓZÓ”.

Akit esetleg bővebben érdekelne, a KATA számlázás pontos szabályrendszere az érdeklődjön utána a NAV-nál.

A KATA számlázás abban az esetben, ha hirtelen munkanélküliség merülne fel

Mint már az előbbiekben is említettem a KATA a kisvállalkozóknak leginkább kedvező adózási forma. Ez nem csupán a kedvező feltételekben nyilvánul meg, hanem a rendkívül ember és vállalkozásbarát intézkedéseiben is. Sokszor felmerül példának okért, az az eshetőség, hogy egy vállalkozást ideiglenesen szüneteltetni szükséges rendkívüli intézkedések folytán. Ilyenek példának okáért a gazdasági válságok, vagy egyéni anyagi problémák vagy esetleg az éppen mostanában felmerülő kritikus járvány helyzet. Ezekben az esetekben mind a KATA adózás, mind a KATA számlázás ideiglenesen megszüntethető (minimum 1 hónap- maximum 2 éves időtartamra) illetve akkor is fent áll ez a lehetőség, ha hirtelen munkanélkülivé válna a kisadózó. Egészen pontosan nem kell adót fizetni azokban a hónapokban, mely egészében a munkaképtelenség (táppénz, GYES, GYED, GYÁS, GYT, ápolási díj, katona, fogvatartott vagy szünetelő egyéni vállalkozó) fennállt, illetve abban a hónapban, amikor a kisadózó munkaképes lesz, de előtte 30 napig munkaképtelen volt. Ennek tényét a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bejelenteni. Vagyis ebben az időszakban szintén mentesül az adófizetés alól.