Kasza Lajos gyárbirodalmat épített

Nem tudom mi a titka a peresi határnak, a Fecske és Gyilkos dűlő közötti területnek, az ott élő embereknek. A peresi - hajdan volt – iskolának, a kis templomnak és az oda kötődő közösségnek. Mert valami titka biztosan van. Akik ott születtek, tanultak, éltek, gazdálkodtak megállták az életben helyüket. Nem is akárhogyan. Ezért gondolom, van valami titok abban, hogy ez a terület két díszpolgárt is adott Jászberénynek. Két évvel ezelőtt Szatmári Zoltán kapta meg ezt a kitüntetést. Az idei Város Napján pedig Kasza Lajos vette át a díszes oklevelet, a plakettet a polgármestertől. Ők szomszédos tanyákon nőttek fel.

Kalandos körülmények között sikerült ezt az interjút elkészíteni, két okból is. A Jász-Plasztik Kft. tulajdonosa, Kasza Lajos szerény ember. Inkább teszi a dolgokat, mint beszél róla, nem nagyon szereti a nyilvánosságot. A másik ok az, hogy a napi, operatív munkában is részt vesz. Telefonja állandóan csöng, valaki mindig keresi valamilyen napi, gyártási feladattal kapcsolatban, de gyakran azonnal mennie kell a Samsunghoz Jászfényszaruba vagy Galántára, olykor Nyíregyházára, hogy minden ügy kézben legyen. Nem csoda, hogy nincs nyugodt tíz perc a beszélgetésre. Nekem azonban jó órát sikerült végül elrabolnom az életéből.

-Hogy lehet bírni ezt a nagy hajtást?

-Szerencsére jó az alkatom, nem vagyok egy stresszes ember, kevés idő alatt is ki tudok kapcsolódni, regenerálódni. Így a napi 12 órás munkát vagy még többet is jól bírom.

Meséljen a gyermekkoráról, milyen volt Peresen felnőni – kértem, s kirajzolódott a pályafutás eleje, a vállalkozóvá válás története. Kasza Lajos hatvan éve, január elsején született, Peresen nőtt fel, ahol szülei gazdálkodtak, illetve szövetkezetben dolgoztak. Az iskolában, a peresi tanítók, tanárok jó színvonalú oktatást nyújtottak, a szakmunkásképző nem okozott számára gondot. Elit szakmát választott, szerszámszerkesztő lett, s a Műszeripari Szövetkezetben kezdődött pályafutása. Később a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ipari ágazatában végigjárta a ranglétrát. Előbb szerelő, aztán műhelyvezető volt, később ipari ágazatvezetőként dolgozott.

-Egy tanyán élő fiú miért ilyen vasas szakmát választott?

-Sok gép, berendezés kellett a munkához, s ezek mindig érdekeltek engem. Ez tetszett nekem, ez vonzott, így történt a pályaválasztásom. Később, 1972-ben Törökszentmiklóson gépésztechnikusi oklevelet is szereztem.

-A Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben milyen gépészeti munkákat kellett végezni?

-Sok részegységet, de kisebb gépeket is készítettünk. A szolnoki Mezőgép részére mezőgazdasági gépekhez vázakat csináltunk, de fűkaszát, szárzúzót is gyártottunk. Ez egy jó együttműködés volt.

-Hogyan lett ennek a korszaknak vége?

-Nem értettem egyet a termelőszövetkezet akkori vezetésével, én másként ítéltem meg a dolgokat, így 1986-ban eljöttem, és kisszövetkezetet alakítottam.

-Nem lehetett egyszerű kisszövetkezetként működni 1986-ban. Mivel foglalkoztak?

-Készítettünk utánfutót, rugókat, fuvarozást is vállaltunk, de volt építőipari tevékenységünk is, építettünk és felújítottunk házakat. A műanyagiparral azonban már akkor foglalkoztunk.

-Olvastam egy helyen, hogy az első fröccsöntőgépet használt elemekből rakták össze.

-Nem volt arra pénzünk, hogy új gépet vásároljunk. Unokatestvéremmel, Kasza Jánossal a Hűtőgépgyár egy korszerű gépét tanulmányoztuk, majd elkészítettünk egyet.

-Milyen műanyag termékeket készítettek ekkor, és ki volt a megrendelő?

-A zalaegerszegi bútorgyár számára bútorelemeket gyártottunk, de Salgótarjáni Síküveggyár is megrendelőnk volt. Elkezdtünk a motorkerékpárokhoz való akkumulátor edényt, műanyag alkatrészeket is készíteni.

-Sikeresen gyökeret eresztettek akkor a vállalkozói világban.

-Hát, kellett azért kitartás, mert nem voltak könnyű évek, de szépen haladtunk előre. Így 1990-ben meg tudtuk vásárolni a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől a necsői telephelyet, ahol a Jász-Plasztik Kft. ma is működik.

A beszélgetésünk során kiderült, hogy 1990-ben, amikor a Jász-Plasztik Kft.-t megalakították a necsői telephelyen, tulajdonképpen földet vettek rajta egy öreg épülettel.  Az évek során aztán az első mellé hat használt gép is került, melyet Tatabányán sikerült megvásárolni. Először húsz-harminc embernek adott a cég munkát, aztán folyamatosan bővült a létszám 70-80 fölé is. Kasza Lajos azt mesélte, 1996-ig dolgoztak ilyen körülmények között. Ezt követően a megrendelők sorába belépett több multinacionális cég is, ami nagyon fontos ebben a sikertörténetben.

 

alt

Ha egy üzlet beindul….

A gazdaság fejlődése óriási húzóerő. Az egyik üzlet hozza magával a másikat, amiért újabb és újabb beruházásokat kell megvalósítani. A Jász-Plasztik Kft. történetében így fontos dátum lett 1996. Ekkor már a Samsung és a Sony műanyag alkatrészei is itt készültek, és ez évben történt a sülysápi akkumulátorgyár megvásárlása is. Az akkumulátor műanyag edényzet gyártását követően a kész akkumulátorgyártás is elindult. Az akkumulátorgyár is a fejlődés útjára lépett, hiszen jelentős fejlesztések valósultak meg utána Sülysápon is. Pályázatok, támogatási lehetőségek nyíltak meg, melyeket Kasza Lajos cége sikerrel nyert el, így a fejlesztésekre volt anyagi erő is. Nemcsak Sülysáp, de a necsői gyártelep is teljesen megváltozott.

-Jelenleg az első műanyagüzemünk a legrégebbi épület, szerszámüzemet is létesítettünk, majd extrúderüzem, festék- és vakolatgyártó következett, majd a hőszigetelő anyagokat gyártó csarnok is megépült. A tévé-szerelő üzemben 2008 óta kész tévéket gyártunk a Samsung számára. Ez is egy újabb üzleti lehetőség volt. A Samsungtól minden segítséget megkaptunk ehhez a munkához, az itt készített tévék olyanok, mint bármelyik másik, nincs jelentősége, hogy hol állították elő. A gyár irányítása ma már a 2009-ben épült központi irodaházból történik – sorolta el Kasza Lajos.

A cégismertetőből sok adatot is megtudhattam. Legfőbb partnerei jelenleg a Samsung, az Electrolux, a Sony, a Phillips és a Jabil, ami egy tiszaújvárosi vállalat.  A nagy multinacionális cégek európai terjeszkedése a Jász-Plasztik Kft. számára is kihívást jelentetett. Így aztán üzemet létesítettek a vevők kérésére a szlovákiai Galántán 2001-ben, az Electrolux partnersége révén pedig Nyíregyházán 2006-ban. A legújabb irány pedig Madaras, Nagyszalontától 2 km-re fekszik, ahol szintén a fröccsöntés a fő cél, de szigetelőhab-gyártás is tervben van. A több lábon állás stratégiája ugyanis az évek során nem változott. A tévék, hűtőszekrények csomagolásához szükséges anyagok (EPS-gyártás) is a Jász-Plasztik üzemében készülnek. Az épületek szigetelésének megoldása egy új üzletágat eredményezett Magyarországon, így ma már a komplett hőszigetelő- és vakolatgyártás is jelentőssé vált a Jász-Plasztik tevékenységében. Ezen kívül leányvállalatuk foglakozik Mercedes és KIA autók értékesítésével és szervizelésével is. 

A felelősségről

-Jászberény díszpolgáraként mi a véleménye a városról?

-Szép város, de lehetne szebb is. Úgy értem, hogy együttműködőbb és komfortosabb lehetne. A főtér rendezése nagyon fontos volna. Szükséges, hogy a célzott támogatásokkal, melyeket elnyert a város, a fejlődés felgyorsuljon. Az utak állapota is hagy kívánnivalót.

-Az Ön gyárából naponta hány kamion halad át a városon az Electroluxhoz, illetve megy el a Samsunghoz?

-Az Electroluxhoz már az elkerülő úton történik a beszállítás. A Samsunghoz sajnos nem tudunk másfelé menni, csak a főtéren át, naponta 50-60 kocsival. Nagyon kellene az elkerülő út harmadik szakasza, hogy kikerülhessük a város útjait.

-Már két éve éljük a gazdasági válság okozta nehézségeket. A Jászság ezt nem érezte meg annyira, mint más térség hazánkban. Ezt Ön hogyan látja?

-Így van, itt a válság nem olyan súlyos, mint máshol, de azért van hatása. Az jelentőséggel bír, hogy az idetelepült nagy multi cégek nem a hazai piacra termelnek, hanem egész Európában és más földrészeken is értékesítenek. Így a válság hatása nálunk, a mi tevékenységünkben, kisebb mértékben jelentkezik. A válság 2011-ben úgy gondolom, már végéhez fog érni.

-Háromezer embernek ad munkát Magyarországon, 1500-an Galántán dolgoznak. Ez a felelősség nem nyomasztja?

-Valóban ez a legnagyobb felelősség a számomra, s ezt nem könnyű viselni. Az viszont nagyon fontos, hogy eddig mindig építkeztünk, fejlődni tudott a cég, amihez a partnerek is sok segítséget adtak. Sok munkával, jó munkatársakkal és kitartással sikerült ezt elérni. Az mindig fontos, hogy ütőképesen működjön a cégünk.

-Mire büszke?

-A családomra, két gyermekem van, egészséges vagyok és élvezem, amit csinálok! Az elismerés, amit kaptam, nos, az nagyon megtisztelő.

Kiss Erika


Hír megosztása